A kormánymű két részből áll:

• - elosztószelep
• - mérőszivattyú

Az elosztószelep gondoskodik arról, hogy a mérőszivattyún át az olaj a munkahengerhez jusson a kormánykerék fordulatszámától és irányától függően.
A mérőszivattyú felelős azért, hogy a munkahenger elmozdulásához tartozó olajmennyiség arányos legyen a kormánykerék elfordulási szögéhez.

Kétféle rendszerű (kapcsolású) kormányegység van:

1. nyitott  ( OR, ON)
2. zárt  ( CN )

1, nyitott rendszerre jellemző:

• a, alapállásban „P-T” (szivattyú-tank) összeköttetés van
  
  

• b, „R” jelölés - alaphelyzetben a kerekekről visszaható külső erők érzékelhetőek a kormánykeréken
  
  
• c, „N” jelölés – alaphelyzetben a kerekekről visszaható külső erők nem érzékelhetőek a kormánykeréken

2, a zárt rendszerre jellemző:

• a, nincs „P-T” összeköttetés
  
  
• b, alaphelyzetben a kerekekről visszaható külső erők nem érzékelhetőek a kormánykeréken

A kormányzás mindig elsőbbséget kell, hogy élvezzen a többi hidraulikusan működtetett részegységekkel szemben. Ezért a kormányegységből egy ún. LS (Load-sensing) vezérlőjelet juttatunk a munkahidraulika vezérlőszelepéhez. Amennyiben a kormányegységet működtetjük, olajáram és nyomásigény lép fel, amelyet az LS jel nagysága határoz meg. Így az elsőbbségi szelep mindig a kormány működtetéséhez biztosítja a kellő olajáramot és nyomást.

A hidraulikus kormány egy jól működő, üzembiztos szerkezet. Ennek ellenére akadhatnak problémák.

Gondot okoz az orbit, kormánykerék felöli részén az olajfolyás, amely álló helyzetben is képes szivárogni. Ennek a tömítéscseréjéhez sajnos szét kell szedni teljesen. Ha az összeszerelést nem megfelelően végzik, akkor könnyen hidromotorrá alakul az egység.

Előfordulhat a visszatérítő rugólapok törése is. Ezt üzemelés közben nehéz észrevenni. Általában akkor derül ki, amikor szétszerelésre kerül az egység. Nagyobb gond akkor van, ha esetleg a kisebb törött darabok bekerülnek a rendszerbe.

Leggyakrabban az idősebb gépeknél fordul elő, hogy a kormánykerék vég nélkül forgatható. Ez lehet vezérlési és szerkezeti hiba.

A vezérlési hibát okozhatja a mérőszivattyú  ( „orbit csillag” ) kopása. Ebben az esetben nem javítható, le kell cserélni a kormányegységet. Okozhatja a szekunder szelepek hibája, ezek javíthatóak. Meggyőződhetünk a gépen is arról, hogy valóban itt van-e a hiba. Dugózzuk le az A-B munkahengerhez vezető csővezetékeket. Próbáljuk forgatni a kormányt. Ha kopott, akkor könnyedén el tudjuk forgatni, he nem, akkor csak minimális mértékben forgatható a kormánykerék.

Szerkezeti meghibásodásnál elsősorban a munkahenger tömítetlenségére gondolhatunk. Ekkor a munkahengert ütközésig ki kell járatni, lebontani a hidraulikacsövet majd a kormánykereket tovább forgatni a véghelyzet irányába. Ha megjelenik a munkafolyadék, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a munkahenger a rossz.

Mivel a kormánymű és annak részegységei biztonsági berendezések, azok szakszerűtlen, rossz diagnosztizálása és javítása súlyos következményekkel járhat. Ha bizonytalan az üzemeltető ezek tekintetében, akkor forduljon szakműhelyhez.

Mint minden hidraulikus rendszernél, így a kormányberendezéseknél is nagyon fontos a rendszeres karbantartás, felülvizsgálat és beállítás.
Ügyeljünk az olajszintre, olajminőségre és nyomásértékre, amelyek mindig megtalálhatók a gépkönyvben.

Ezek figyelembevételével lényegesen meghosszabbíthatjuk gépeink élettartamát.

MEZŐFI CSABA